Nekem írod a dalt - 5 Angebote vergleichen

Lieferung aus: Ungarn, plusz postaköltség.
"Először megverni, aztán megnyerni!" - ezt az elvet követte a korai kádári pártvezetés a hazai fiatalok megregulázása kapcsán. De nemcsak a fiatalokat, hanem az őket szórakoztató pop-rock zenészeket is rövid pórázon tartotta a hatalom: Bródy Jánost rabosították, Nagy Ferót pedig bántalmazták az állambiztonság rendőrei. Máskor jóval finomabb módszerekhez folyamodott a pártállam, és kisebb-nagyobb fricskákat kaptak a könnyű műfaj zenészei. Mindeközben menő zenekaraink óriási sikerrel turnéztak a keleti blokk országaiban, jól kerestek, itthon viszont el kellett viselniük a hatalmasok vegzálásait. A slendrián diktatúra sorra gyártotta a hősöket és a mártírokat - és érdekes módon voltak olyan zenészek, akik mind a két kategóriába beletartoztak. Hogy miként is gondolkodtak a pártvezetők és apparatcsikjaik a zenészekről, és utóbbiak milyen túlélési technikákat alkalmaztak, kiderül Csatári Bence könyvéből, amely eddig nem publikált iratokat is az olvasóközönség elé tár. Könyv - Ismeretterjesztő - Történelem, politika.

Lieferung aus: Ungarn, plusz postaköltség.
A hatvanas-hetvenes években elementáris erővel tört be a magyar kulturális életbe a könnyűzene, futótűzként terjesztve a fiatalok körében egy új, szabad, hatalomkritikus életérzést. Az "imperialista" hatás erős fejfájást okozott a szocialista prüdériának: nem söpörhették le csak úgy az asztalról, hiszen a társadalom felét maguk ellen hangolták volna. A kor zenészei hamar megtanulták, hogy vagy felhagynak az éles és egyértelmű bírálattal, és komoly öncenzúrának vetik alá szövegeiket, vagy a tűrt, szerencsésebb esetben támogatott kategóriából villámgyorsan a tiltott tartományba sodródhatnak. Nem elég, hogy a könnyűzenei intézmények maguk dönthettek róla, mely zeneszámokat engedélyezik, a daloknak még a Táncdal- és Sanzonbizottság próbáját is ki kellett állniuk. Sok zenész azonban a - nem is mindig arany - középutat választotta, és megtanulta elfogadható köntösbe csomagolni az elfogadhatatlant. Hogy mit jelentett valójában a sorok között olvasni? Többek közt erről beszélget Bródy Jánossal, a magyar rocktörténelem egyik legemblematikusabb figurájával Csatári Bence történész, a korszak avatott ismerője, aki eddig egyedülálló módon vállalkozik Bródy dalszövegeinek beható elemzésére. A kötetben szót kapnak a pártállami szervek vezetői, többek között Lendvai Ildikó és Lakatos Ernő, és olyan, vékony jégen táncoló szervezőegyéniségek is, mint Nádor Katalin vagy Hajnal Gábor. A Nekem írod a dalt interjúiból párhuzamosan bontakozik ki cenzorok és cenzúrázottak, a hatalom birtokosai és a hatalomtól megfosztottak világa: s persze az is, hogy semmi sem fekete-fehér.CSATÁRI BENCE történész, újságíró, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója, Az ész a fontos, nem a haj - A Kádár-rendszer könnyzenei politikája című kötet szerzője, illetve az Azok a régi csibészek - Párbeszéd a rock and rollról című könyv társzerzője. Könyv - Ismeretterjesztő - Történelem, politika.

Lieferung aus: Ungarn, plusz postaköltség.
A magyar rádiózás egyik hőskora kétségkívül a Kádár-rendszerhez köthető annak ellenére, hogy a korabeli politikai viszonyok nem engedték meg a "Virágozzék minden virág!" elvének teljes körű érvényesülését, ahogy ez Csatári Bence Jampecek a Pagodában - A Magyar Rádió könnyűzenei politikája a Kádár-rendszerben című kötetéből kiderül. A szerző legújabb, tudományos igénnyel megírt, eredeti pártdokumentumokat, belső terjesztésű rádiós felméréseket és állambiztonsági jelentéseket is tartalmazó könyvében egyebek mellett rávilágít arra, hogy a pártállami viszonyokhoz képest némileg meglepő módon a Magyar Rádió hullámhosszain a könnyűzenének nagyon magas volt az aránya, a Petőfi adón számos alkalommal a könnyű műfaj 60 százalékot meghaladó mértékben reprezentálta magát az adások között. A Magyar Rádió vezetősége éppen ezért a Kádár-rendszer során mindvégig úgy ítélte meg, jelentős mennyiségű könnyűzenei darab volt a repertoárjukon, noha az, hogy mit értettek könnyűzenén a mindenkori kultúrpolitikának megfelelően a rádió vezetői - ahogy a kötetből kiderül -, meglehetősen képlékeny volt. Könyv - Szépirodalom - Memoár, életrajz, interjú.

Lieferung aus: Ungarn, zzgl. Versandkosten.
A NEB Könyvtár sorozatának részeként napvilágot látott kötet a kommunista hatalom és a tömegkommunikáció kapcsolatának fontos szeletét tárja fel a XX. századi magyar történelem egyik legizgalmasabb és legtragikusabb időszakában, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő egy évben. A kiadvány a pártállami médiairányító szerv, a Tájékoztatási Hivatal (TH) működésének kulisszatitkaiba enged bepillantást korabeli dokumentumok alapján, miközben az olvasó megismerkedik azzal a bonyolult folyamattal, hogy miként rendeződtek az erőviszonyok a hatalmat birtokló állampárt, azaz a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának médiairányító szerve, az Agitációs és Propaganda Osztály (APO) és a Minisztertanács alárendeltségébe tartozó TH között. A szerző azt is kutatta, hogy a médiairányítás működési mechanizmusa, illetve annak változása hogyan volt köthető a Kádár János bizalmi emberének számító Szirmai Istvánhoz, aki a forradalom eltiprása után a TH, majd alig egy évvel később már az APO élén állt. Olvashatunk a munkában a TH előtörténetéről Nagy Imre első miniszterelnöksége idején, a hivatal 1956 végi újraszervezéséről és első intézkedéseiről, valamint arról, hogy milyen információkhoz jutott a kommunista hatalom médiairányítási szerve a Magyar Távirati Iroda (MTI) bizalmas jelentésein keresztül arról, hogy a nagyvilágban mennyire lesújtó véleménnyel voltak a demokratikus országok politikusai a Kádár-bábkormány létrejöttéről. Szó esik ezenkívül a TH-nak a sajtódiplomáciában betöltött szerepéről és természetesen a hivatalnak a cenzúrában való - változó intenzitású - részvételéről. Ennek során terítékre kerül az MTI és a Magyar Rádió pártállami ellenőrzése, az írott sajtó lapengedélyezési procedúráinak szövevényes hálózata, sőt még az is, hogy a TH egyik osztályvezetője miként ajánlotta fel szolgálatait Biszku Béla belügyminiszternek, vagy az, hogy a szovjet katonák hogyan szóltak bele a napilapok szerkesztési munkálataiba. A kortörténeti dokumentumokkal tűzdelt kötet egyebek mellett ezért lehet fontos olvasmánya mindazoknak, akik a közelmúlt sajtótörténete iránt érdeklődnek. Könyv - Ismeretterjesztő - Történelem, politika.

Lieferung aus: Ungarn, zzgl. Versandkosten.
A NEB Könyvtár sorozatának részeként napvilágot látott kötet a kommunista hatalom és a tömegkommunikáció kapcsolatának fontos szeletét tárja fel a XX. századi magyar történelem egyik legizgalmasabb és legtragikusabb időszakában, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő egy évben. A kiadvány a pártállami médiairányító szerv, a Tájékoztatási Hivatal (TH) működésének kulisszatitkaiba enged bepillantást korabeli dokumentumok alapján, miközben az olvasó megismerkedik azzal a bonyolult folyamattal, hogy miként rendeződtek az erőviszonyok a hatalmat birtokló állampárt, azaz a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának médiairányító szerve, az Agitációs és Propaganda Osztály (APO) és a Minisztertanács alárendeltségébe tartozó TH között. A szerző azt is kutatta, hogy a médiairányítás működési mechanizmusa, illetve annak változása hogyan volt köthető a Kádár János bizalmi emberének számító Szirmai Istvánhoz, aki a forradalom eltiprása után a TH, majd alig egy évvel később már az APO élén állt. Olvashatunk a munkában a TH előtörténetéről Nagy Imre első miniszterelnöksége idején, a hivatal 1956 végi újraszervezéséről és első intézkedéseiről, valamint arról, hogy milyen információkhoz jutott a kommunista hatalom médiairányítási szerve a Magyar Távirati Iroda (MTI) bizalmas jelentésein keresztül arról, hogy a nagyvilágban mennyire lesújtó véleménnyel voltak a demokratikus országok politikusai a Kádár-bábkormány létrejöttéről. Szó esik ezenkívül a TH-nak a sajtódiplomáciában betöltött szerepéről és természetesen a hivatalnak a cenzúrában való - változó intenzitású - részvételéről. Ennek során terítékre kerül az MTI és a Magyar Rádió pártállami ellenőrzése, az írott sajtó lapengedélyezési procedúráinak szövevényes hálózata, sőt még az is, hogy a TH egyik osztályvezetője miként ajánlotta fel szolgálatait Biszku Béla belügyminiszternek, vagy az, hogy a szovjet katonák hogyan szóltak bele a napilapok szerkesztési munkálataiba. A kortörténeti dokumentumokkal tűzdelt kötet egyebek mellett ezért lehet fontos olvasmánya mindazoknak, akik a közelmúlt sajtótörténete iránt érdeklődnek.